A húgycső- és hólyagtükrözés, vagy más néven cisztoszkópia az egyik leghatékonyabb vizsgálat arra az esetre, ha bizonyos urológiai betegségek diagnosztizálására, illetve kezelésére van szükség.
Számos húgyúti probléma feltárásához ugyanis elengedhetetlen alaposabban megvizsgálni az elváltozást, azonban közel sem elhanyagolható, hogy ehhez milyen vizsgálati módszert alkalmaznak.
A cisztoszkópiának ugyanis ma már kétféle típusa érhető el, így a merev- és a flexibilis vagy hajlékony szárral végzett tükrözés.
Bár mindkettő ugyanazt a célt szolgálja, a módszertan és az előkészületek tekintetében jelentős különbségeket tapasztalhatunk, így cikkünkben arra világítottunk rá, hogy tükrözés esetén miért előnyösebb a flexibilis cisztoszkópia alkalmazása.
Mi az a cisztoszkópia?
A cisztoszkópia az urológia egy fontos diagnosztikai módszere, amivel lehetőség van alaposabban feltárni a húgycső és a húgyhólyag állapotát, illetve elváltozásait.
Férfiaknál és nőknél egyaránt alkalmazható eljárás, amit jellemzően urológus szakorvos végez, aki egy vékony, kamerával felszerelt csövet vezet a húgycsőbe és onnan a húgyhólyagba annak érdekében, hogy diagnosztizáljon vagy kezeljen bizonyos elváltozásokat.
A cisztoszkópia típusai
A cisztoszkópiának alapvetően két típusa ismert, így beszélhetünk merev, illetve rugalmas változatról.
- Merev cisztoszkópia: Amint a neve is mutatja, a beavatkozás során az urológus egy merev csövet vezet végig a húgyvezetéken keresztül egészen a húgyhólyagig. Merevségéből kifolyólag a beavatkozáshoz gyakran van szükség érzéstelenítésre, esetenként altatásra.
- Flexibilis cisztoszkópia: A flexibilis cisztoszkópia ugyanúgy működik, mint merev változata, azonban lehetőség van vele finoman követni a húgycső természetes útját, így nincs szükség hozzá komolyabb előkészületekre vagy altatásra.
Miért válasszuk a merev helyett a flexibilis cisztoszkópiát?
A két cisztoszkópiai eljárás párhuzamosan van jelen az urológiai gyakorlatban, a merev típus jellemzően a régi módszer, a flexibilis pedig az újabb.
Főleg a magánegészségügyben már inkább csak utóbbival találkozhatunk, így ha van lehetőségünk választani, akkor mindenképpen ezt kérjük a vizsgálathoz. Hogy miért?
- Kíméletesebb: A flexibilis cisztoszkópia férfiak és nők esetében is sokkal kíméletesebb megoldás a húgycső és a hólyag vizsgálatára, mert képes követni a kanyargós húgyvezeték alakját.
- Nem igényel altatást: A merev cisztoszkópia annyira fájdalmas lehet, hogy sok esetben csak altatásban tudják elvégezni. A flexibilis cisztoszkópiánál azonban elegendő az érzéstelenítés ahhoz, hogy a vizsgálat komolyabb kellemetlenségek nélkül megvalósulhasson.
- Kevesebb kockázat és szövődmény: A merev típus gyakran felsérti a húgycsövet – különösen altatásban végzett vizsgálatnál –, ami fájdalmakat, szövődményeket generálhat. A hajlékony cisztoszkópia esetében erre sokkal kevesebb az esély.
Milyen betegségek tárhatók fel a cisztoszkópiával?
A cisztoszkópia leginkább a húgycsőhöz és a húgyhólyaghoz kapcsolódó urológiai betegségek diagnózisára szolgál. Ezek a következők:
- Húgyhólyag- vagy húgycsőrák.
- Ismeretlen eredetű vizelet inkontinencia.
- Prosztataproblémák, különösen a jóindulatú prosztata megnagyobbodás.
- Húgyhólyag kövesség.
- Súlyosabb húgyúti fertőzések.
- Húgycső-szűkületek.
- Húgyúti sipolyok.
- Hólyagfájdalom szindróma (interstitialis cystitis).
- Hematuria (vér a vizeletben).
- Dysuria (fájdalmas vizelés).
A cisztoszkópia, mint az urológiai kezelés része
A diagnosztika mellett a cisztoszkópia gyakran nemcsak betegségek diagnosztizálására alkalmas, hanem a már feltárt probléma esetén az urológiai kezelés szerves részét is képezheti, sőt mintavételre egyaránt ideális.
A következő esetekben lehet hasznos ebben a tekintetben a cisztoszkópia:
- Közvetlen vizeletminta a húgycsőből és a húgyhólyagból.
- Szövettani mintavétel a húgycső vagy a húgyhólyag szövetéből.
- A húgycső szűkületének vagy sipolyainak kezelése.
- Hólyagkövek, polipok, daganatok és rendellenes szövetek, valamint korábban behelyezett stentek eltávolítása.
- Gyógyszer injektálása a vizeletszivárgási problémák kezelésére.
- Speciális festékanyag injektálása a vizeletáramlás nyomon követése érdekében.
A cisztoszkópia menete
A cisztoszkópia menete az esetek többségében a következő lépések mentén zajlik:
- A beavatkozást végző szakorvos megkéri a pácienst a hólyag kiürítésére, hiszen a teli hólyag negatívan befolyásolhatja a vizsgálati eredményeket.
- Zsibbasztó géllel, lokális érzéstelenítéssel gondoskodnak róla, hogy a vizsgálat a lehető legkíméletesebb legyen.
- A síkosítóval bekent cisztoszkópot óvatosan becsúsztatják a húgycsőbe, amivel megkezdődik a vizsgálat érdemi része.
- Amennyiben a húgyhólyag vizsgálatára is szükség van, a cisztoszkópon keresztül steril sóoldatot fecskendeznek a húgyhólyagba, hogy a nyálkahártya és az esetleges elváltozások jobban láthatóbbá váljanak. Ez a folyamat gyakran idéz elő vizelési ingert.
- A tünetek és a vizsgálati eredmények függvényében a cisztoszkópia során az urológus szövetmintát vehet a húgycsőből és a húgyhólyagból, sőt az esetleges elváltozások kezelésére is lehetőség nyílik.
Hogyan készüljünk fel a cisztoszkópiára?
A cisztoszkópia alapvetően nem igényel különösebb felkészülést a páciens részéről, azonban minden esetben fontos, hogy tájékoztassuk a beavatkozást végző orvost már diagnosztizált betegségeinkről és a rendszeresen szedett gyógyszereinkről.
Előfordulhat, hogy a vizsgálat előtti időszakra szigorú utasításokat kapunk kezelőorvosunktól, bár ezek többsége flexibilis cisztoszkópia esetén szintén nem jellemző, hiszen az nem igényel különösebb felkészülést – ellentétben a merev tükrözéssel.
Ilyenkor ugyanis az altatás miatt fontos lehet a beavatkozás előtt legalább 8 órán át koplalni, de mindkét típusnál lényeges a vizsgálat napján vagy azt megelőzően vizeletmintát adni laborvizsgálat céljából.
Amennyiben ugyanis valaki húgyúti fertőzéstől szenved, akkor előbb fontos az alapbetegség kezelése, majd csak utána kerülhet sor a cisztoszkópiára.
Mire számíthatunk a cisztoszkópia után?
A cisztoszkópia egy ambuláns vizsgálati forma, vagyis nem igényel kórházi bennfekvést, ha pedig hajlékony cisztoszkóppal történik a beavatkozás, akkor altatást sem, így a páciens azonnal hazamehet, nincs szükség megfigyelésre.
Míg a merev cisztoszkópia után gyakori a több napig tartó fájdalom és a véres vizelet, addig flexibilis típusának alkalmazásával ezek intenzitása és időtartama jelentősen mérsékelhető.
Gyakori, hogy a húgyúti fertőzések megelőzése érdekében a cisztoszkópiát követően antibiotikumos kúrára lesz szükségünk.
Gyakori kérdések a cisztoszkópiáról
Mennyi ideig tart a cisztoszkópia?
Amennyiben csak diagnosztikai célzatú cisztoszkópiáról beszélünk, a konkrét vizsgálat ritkán tart tovább 5-10 percnél, de biopsziával vagy valamilyen beavatkozással egybekötve a beavatkozás akár 25-30 percig is elhúzódhat.
Mennyire fájdalmas a cisztoszkópia?
A merev cisztoszkópia olyan jelentős fájdalommal járhat, hogy gyakran csak altatásban végzik. Ezzel szemben a flexibilis cisztoszkópia az érzéstelenítéssel és a zsibbasztó géllel kiegészülve a páciensek elmondása szerint leginkább csak kellemetlenséggel jár, jelentős fájdalmat azonban nem okoz.
Mennyire kockázatos a cisztoszkópia?
Gyakorlott urológus irányítása mellett a cisztoszkópia egyáltalán nem kockázatos. A flexibilis típusának alkalmazásával legfeljebb csak húgyúti fertőzésekkel számolhatunk, esetleg hólyaggörcsökkel a beavatkozás után.
A merev cisztoszkópia viszont gyakran képes károsítani a húgyhólyagot és a húgycső felületét is, ami hegesedéssel gyógyul, sőt akár szűkületet is okozhat.
Mennyi idő alatt múlnak el a cisztoszkópia utáni kellemetlenségek?
Mint említettük fentebb, a cisztoszkópia hatására kialakulhat fájdalmas és véres vizelet. Ezek a panaszok azonban egy-két napon belül teljesen eltűnnek. Ha mégsem így történne, esetleg a panaszok súlyosabbá válnak, haladéktalanul forduljunk kezelőrvosunkhoz.
Mivel enyhíthetjük a cisztoszkópia utáni kellemetlenségeket?
Ha a cisztoszkópia után fájdalmat tapasztalunk, az vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal hatékonyan enyhíthető. Ezen felül sokat segíthet egy meleg fürdő, valamint a rendszeres folyadékfogyasztás a hólyag gyakori ürülése érdekében, ami fontos a regenerációhoz.
