Kreatinin (Crea, Cre): a veseműködés legfontosabb értéke a vérképen

A kreatinin szintjének ellenőrzésére akkor van szükség, ha kezelőorvosunk a vesék működéséről szeretne átfogó képet kapni, de a szervet érintő betegségek diagnózisánál is fontos marker lehet.

A legtöbbször egyszerű vérvétel segítségével ellenőrizhető, de vizeletvizsgálattal is kimutatható, hogy a páciens szervezetében mennyi kreatinin található, ami egy az izommunka során keletkező salakanyagként jellemezhető.

A kreatinin értéket a legtöbbször Crea vagy Cre rövidítéssel találhatjuk meg a vérképen, de helytálló elnevezés a vér kreatinin, a szérum kreatinin, sőt sok helyen egyszerűen csak vesefunkcióként tüntetik fel.

Hogy mikor és miért van szükség a kreatinin (Crea, Cre) ellenőrzésére, egyáltalán mit jelentenek az alacsony, illetve magas értékek? Szakmai cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Amennyiben szeretné ellenőriztetni kreatinin szintjét, kattintson a következő linkre: laborvizsgálat Budapesten.

Mit mutat meg a vér kreatinin szintje?

A vérben található kreatinin mennyiségének meghatározására a legtöbbször a következő esetekben van szükség:

a vesék megfelelő működésének és állapotának feltárásakor;
vesebetegség diagnosztizálásakor;
már feltárt veseproblémák kezelésének nyomon követésekor;
gyógyszeres mellékhatások ellenőrzésekor, amelyek káros hatást gyakorolhatnak a vesére.

Bár hasznos érték, a kreatinin szint önmagában sokszor nem elegendő ahhoz, hogy a vese működéséről kezelőorvosunk objektív képet kapjon.

Ennek az oka, hogy a kreatinint az izmok termelik. Emiatt számos külső tulajdonság befolyást gyakorolhat arra, hogy milyen mennyiségben jelenik meg a szervezetben. Ilyen hatás például

az izomzat mennyisége;
az elfogyasztott ételek típusa és összetétele;
az életkor;
valamint a fizikai aktivitás.

Ezért a vér kreatinin szintjét a legtöbbször számításokhoz használják fel vagy összehasonlítják más eredményekkel ahhoz, hogy több információhoz juthassanak a páciens állapotáról:

A vér kreatinin szintjét gyakran alkalmazzák a glomeruláris filtrációs ráta (eGFR) kiszámításához, hogy megállapítsák, a vesék milyen gyorsan tudják kiszűrni a vérből a salakanyagokat.
A vizeletben és a vérben található kreatinin (Crea, Cre) szintje összevethető egymással. Ez a kreatinin-clearance számítási módszer, ami az eGFR értékhez hasonló eredményt ad, csak sokkal pontosabban.
Kizárólag a vizeletből kimutatható kreatinin segít a vizelet albumin-kreatin (UACR) arányának kiszámításához, ami fontos marker lehet vesekárosodás esetén.
Ezen felül a vér kreatinin szintje összehasonlítható a BUN értékkel, a vér karbamid-nitrogén szintjével, ami a veseproblémák okainak feltárásakor lényeges.

Miért van szükség a kreatinin szint vizsgálatára?

A kreatinin szint ellenőrzésére több okból kifolyólag is szükség lehet, de a legtöbbször a vesékhez kapcsolódó problémák miatt kerül rá sor. Lássuk a leggyakoribb eseteket:

A vese egészségi állapotának ellenőrzése

Amennyiben egy páciens még nem rendelkezik diagnosztizált vesebetegséggel, de a panaszok arra utalnak, hogy a kérdéses szerv okozhatja a tüneteket, akkor a vér kreatinin értéke lényeges információkkal tud szolgálni a további vizsgálatokhoz.

A vesebetegség tünetei, amelyek a kreatinin szint ellenőrzését igénylik:

a végtagok és a szemhéj duzzanata;
a bőr kiszáradása, viszketése;
állandó fáradtságérzet, dekoncentráltság;
gyakori vagy ritka vizelési inger;
véres vagy zavaros vizelet;
étvágytalanság, fogyás;
izomgörcsök;
hányinger és hányás;
alvásproblémák;
légszomj.

Ha vesebetegség magas kockázata áll fenn

A kreatinin szint ellenőrzése egyfajta prevenciós jelleggel is fontos lehet olyan pácienseknél, akiknél a vesebetegség kockázata áll fenn, azaz valamilyen rizikócsoportba tartoznak.

A krónikus vesebetegségnek például korai stádiumban nincsenek tünetei, de egy vérvizsgálat segíthet időben feltárni a problémát, ami óriási segítség lehet a szövődmények megakadályozása érdekében.

A vesebetegség magas kockázata a következő esetekben jellemző:

cukorbetegség;

magas vérnyomás;
a családban előfordult vesebetegség;
szívbetegség;
dohányzás;
elhízás;
egészségtelen életmód;
időskor.

Már diagnosztizált vesebetegség esetén

Amennyiben a páciens diagnosztizált vesebetegségtől szenved, a kreatinin szintjét folyamatosan ellenőrizni kell.

Ezen felül prevenciós jelleggel lényeges még akkor is, ha a korábbi tesztek kóros eredményt mutattak vagy az érintett olyan gyógyszereket szed, amelyek negatív hatást gyakorolhatnak a vesékre.

Szintén a kreatinin érték állandó ellenőrzését indokolja, ha valaki veseátültetésen esett át.

Hogyan zajlik a kreatinin érték vizsgálata?

A kreatinin teszt vérvizsgálattal és vizeletvizsgálattal egyaránt elvégezhető. A legtöbbször a rutin vérvétel része, de az alábbiakban áttekintjük mindkét lehetőséget, hogy senkit se érhessen meglepetés.

A kreatinin érték vizsgálata vérvétellel

Ha orvosunk szeretné megvizsgálni a kreatinin értéket, ahhoz egyszerű rutin vérvételre lesz szükség.

Ilyenkor egy kis tű segítségével vérmintát vesznek a kar egyik vénájából. A beavatkozás ritkán tart tovább öt percnél, és nem jár fájdalommal.

A tűszúrás ugyan járhat némi kellemetlenséggel, de ez minden, amivel számolnunk kell. A vérmintát ezt követően laborba küldik, ahol ki tudják mutatni a benne található kreatinin mennyiségét.

A kreatinin érték vizsgálata vizeletmintával

Amint azt fentebb már elmondtuk, a szervezet kreatinin szintje a vizelettel is ellenőrizhető. Ehhez általában 24 órás vizeletmintára van szükség, mert a kérdéses salakanyag szintje a nap folyamán folyamatos változásban van.

Egyetlen vizeletminta tehát nem nyújtana objektív képet a kreatinin mennyiségéről, ezért a páciensnek 24 órán keresztül minden vizeletét össze kell gyűjtenie egy edényben, és azt hűtőszekrényben tárolni.

A laborban ebből a mintából már képesek kimutatni, hogy mekkora a kreatinin mennyisége a szervezeten belül.

Hogyan készülünk fel a kreatinin vizsgálatra?

Normál esetben a kreatinin érték vizsgálata nem igényel különösebb felkészülést a páciens részéről.

Előfordulhat azonban, hogy a kezelőorvos azt kéri, a vizsgálat előtt 24 órával egyáltalán ne fogyasszunk húst, ugyanis a húsételek átmenetileg megnövelhetik a kreatinin szintjét a szervezetben.

Amennyiben a kreatinint CMP- vagy BMP-teszt részeként mérik, szintén gyakori eset, hogy éhgyomri mintavételre van szükség, azaz a vérvétel előtt 12 óráig nem javasolt enni és inni is csak tiszta vizet.

Mivel az egyes gyógyszerek és táplálékkiegészítők befolyásolhatják a kreatinin mennyiségét a szervezetben, ezért ezekről javasolt mindig tájékoztatni a kezelőorvost. a készítmények szedését csak akkor kell abbahagyni a vérvétel előtt, ha erre utasítást kaptunk.

Vannak kockázatai a kreatinin vizsgálatnak?

Egyáltalán nincsenek. A vérvizsgálat során enyhe fájdalmat tapasztalhatnak a páciensek, utána pedig a tűszúrás helyén némi véraláfutást, de ezek a panaszok néhány órán belül általában maguktól elmúlnak.

Mit jelent a kreatinin magas és alacsony szintje a vérképen?

A normál kreatinin szint

A normál kreatinin szint meghatározásakor számos tényezőt figyelembe kell venni. Eleve a nagyobb izomzattal rendelkező emberek szervezetében ez az érték magasabb lesz, de az életkor, az étkezési szokások és a fizikai aktivitás is hatással vannak rá.

A legfontosabb, hogy a kreatinin szint többszöri ellenőrzés esetén is stabil maradjon, azaz ne csökkenjen és ne emelkedjen drasztikusan.

Tudni kell azonban, hogy a normál kreatinin (Crea, Cre) eredmény sem jelenti mindig azt, hogy a vesék jó egészségi állapotnak örvendenek. A vesebetegség korai szakaszában ugyanis gyakori, hogy a véreredmények nem mutatnak jelentős változást.

Amennyiben tüneteink vesebetegségre utalnak, általában más laborvizsgálatra vagy egyéb diagnosztikai megoldásra van szükség ahhoz, hogy a probléma feltárható legyen.

A normál kreatinin szint a következő:

felnőtt férfiaknál 0,74-1,35 mg/dl (65,4-119,3 mikromol/l);
felnőtt nőknél 0,59-1,04 mg/dl (52,2-91,9 mikromol/l).

Fontos azonban, hogy ezek az értékek laboronként eltérhetnek, így az eredmény kiértékelésénél mindig vegyük figyelembe a kapott határértékeket és ahhoz viszonyítsunk.

A magas kreatinin szint

A magas kreatinin szint nem minden esetben jelent veseproblémákat. Kiválthatják a következő esetek is:

kiszáradás;
az izmokat ért sérülések, rendellenességek;
intenzív edzések vagy nagy fizikai igénybevétel;
magas hústartalmú étrend;
a terhességhez kapcsolódó egészségügyi problémák.

A tapasztalt panaszokkal kiegészülve azonban a magas kreatinin szint jelezhet vesebetegséget vagy vesekárosodást, amit kiválthat például fertőzés, a szervek elégtelen vérellátása, egy húgyúti elzáródás, de akár veseelégtelenség is.

Az alacsony kreatinin szint

Ha a kreatinin szint alacsony, az esetek döntő többségében nem a vesékhez köthető problémáról vagy megbetegedésről van szó. Nagyon ritka jelenség, ami jellemzően nem igényel odafigyelést vagy kezelést.

A legtöbbször a következő állapotok tudnak kiváltani alacsony kreatinin értéket: