A végbélfájdalom okai alapvetően meghatározzák, hogy miként lehet diagnosztizálni a háttérben meghúzódó betegséget. Mivel a háttérben sokféle elváltozás állhat, ezért a célzott diagnózishoz gyakran több szakág bevonására is szükség lehet.
A lokális jelleg miatt a kivizsgáláshoz először mindig a proktológia biztosítja a hátteret, majd amennyiben a szakorvos nem talált kapcsolódó elváltozást, a pácienst célzottan más szakághoz irányíthatja.
Előfordulhat például, hogy a háttérben urológiai vagy éppen reumatológiai probléma húzódik meg. Lássuk azonban, hogy a proktológián miként zajlik a végbélfájdalom diagnózisa.
A végbélfájdalom vizsgálata
Hogy a végbélfájdalom okai pontosan feltárhatók legyenek, ahhoz a következőkre van szükség:
Anamnézis
Minden proktológiai vizsgálat alapját az anamnézis adja. Rendkívül fontos, hogy a szakorvosnak az összes tünetről pontosan beszámoljon a páciens, hiszen a legjelentéktelenebb panaszok is lényegesek lehetnek ilyenkor a diagnózishoz.
A tünetek kapcsán lényeges ismernie a proktológusnak azok sajátosságait, így gyakoriságát vagy intenzitását, de szóba kerülhet az életvitel, sőt az életmód és a kapcsolódó betegségek is.
A kórtörténet pontos feltárása a legtöbbször elegendő lehet ahhoz, hogy a szakorvos célirányosan lásson neki a végbélfájdalom fizikális vizsgálatainak.
Eszköz nélküli fizikális vizsgálat
Az eszköz nélküli fizikális vizsgálat lényege, hogy a proktológus szemügyre vegye a végbél esetleges látható elváltozásait, illetve tapintásos módszerrel feltárja azokat.
Egy külső aranyér vagy egy végbélrepedés diagnózisához ugyanis nincs szükség eszközökre, ahhoz elegendő a bőrelváltozások és egyéb az folyamatok megismerése, illetve feltárása.
Az eszköz nélküli fizikális vizsgálat általában nem jár fájdalommal, de gyulladt aranyér esetén például előfordulhatnak kellemetlenségek, ezek azonban legfeljebb csak néhány másodpercig tartanak, ugyanakkor elengedhetetlenek a diagnózishoz.
Eszközös fizikális vizsgálat
Amennyiben a végbélfájdalmat kiváltó okok mélyebben helyezkednek el, eszközös vizsgálatra van szükség.
Az egyik ilyen az anoszkópia, aminek részeként a proktológus egy kisebb méretű tükör segítségével feltárja a végbél alsó részét.
A módszer ideális lehet a belső aranyeres csomók vagy a jelentősebb berepedések-, de a fekélyek és a végbéltájékon megjelenő sipolyjáratok diagnózisára is.
Előfordulhat ugyanakkor, hogy a végbélfájdalom oka a végbél mélyebb régióiból ered. Ilyenkor rektoszkópiára, azaz végbéltükrözésre van szükség, amivel az esetleges gyulladások, fekélyek, szűkületek, polipok, sőt a daganatos elváltozások is feltárhatók.
Amennyiben a vizsgálatok alapján pontos diagnózis állítható fel, abban az esetben a páciens átfogó tájékoztatást kap a kezelési lehetőségekről, az indokolt beavatkozásokról, illetve arról is, ha esetleg további szakág felkeresésére van szükség.
