Az emberi csontozat összetétele folyamatos változásban van. Míg a gyermekeknél és a fiatal felnőtteknél általában a csontokat építő sejtek vannak túlnyomó többségben, addig idősebb korban már a lebontó elemek kerülnek túlsúlyba.
Ennek hatására a csontok sűrűsége csökkenni kezd, ami azon túl, hogy egy természetes folyamat, közel sem csak a korral hozható párhuzamba, hanem bizonyos betegségek is kiválthatják, felgyorsíthatják.
Ezért fontos 40-50 éves kor felett rendszeresen eljárni Dexa vizsgálatra, amely lehetőséget nyújt a csontsűrűség-, a csontok ásványianyag-tartalmának meghatározására, így idejekorán feltárható a segítségével például a csontritkulás is.
Hogy mit kell tudni a Dexa vizsgálatról? Egyáltalán miként történik a csontsűrűség eredmény értelmezése? Cikkünkben minden kérdést megválaszoltunk a témával kapcsolatban!
Mi az a csontritkulás?
Mivel a Dexa vizsgálat és a csontsűrűség eredmény értelmezése alapvetően a csontritkulás kapcsán fontosak, ezért érdemes mindenekelőtt ezt a betegséget megismerni alaposabban.
A csontritkulás nem más, mint egy súlyos anyagcsere betegség, aminek hatására a csontot építő és azokat bontó sejtek aránya felborul, és így a csontsűrűség, konkrétan a csontozat mennyisége is lecsökken.
Ezt a folyamatot, illetve annak romboló hatását lehet feltárni a Dexa vizsgálattal, amely megmutatja a csontok sűrűségét és ásványianyag-tartalmát, az eredmények pedig diagnosztikai értékkel rendelkeznek a csontritkulás kapcsán.
Tudta, hogy a csontritkulás csak Magyarországon több mint 1 millió embert érint?
A csontritkulás sokak számára nem egy kézzel fogható betegség, ezért gyakran hajlamosak még a szomorú statisztikákat is figyelmen kívül hagyni.
Márpedig csak Magyarországon több mint 1 millió embert érint legalább enyhe mértékben a csontritkulás, de mivel rengetegen nem fordulnak orvoshoz, ezért nincsenek tisztában az állapotukkal és nem is kapnak megfelelő kezelést.
A csontritkulás tünetei
A csontritkulás azért különösen veszélyes, mert nagyon sokáig, akár évekig teljesen tünetmentes maradhat. A Dexa vizsgálat után, a csontsűrűség eredmény értelmezésekor ugyanakkor már panaszmentes állapotban is diagnosztizálható.
Ehhez azonban elengedhetetlen tudatosítani az emberekben a mérés prevenciós jellegét, hiszen minél előbb diagnosztizálásra kerül, annál jobbak a páciens kilátásai a gyógyulás tekintetében.
Ha a csontritkulás tüneteket okoz, az általában már előrehaladott állapotot feltételez. Jellemző ilyen esetekben például a gyakori csonttörés, amikor a csontok kisebb erő hatására is elrepednek vagy eltörnek – gyakran egy rossz mozdulattól.
Jellemző panasz a csontritkulás kapcsán a testmagasság fokozatos csökkenése, ami a gerinccsigolyák deformálódásával, összeroppanásával magyarázható.
Általános továbbá, hogy a csontritkuláshoz fájdalmak társulnak – különösen az ágyéki gerincszakaszon, ami állandósulhat vagy mozgásra fokozódhat –, de a csontsűrűség csökkenése az izmok gyengeségét, a testtartás instabilitását is kiválthatja.
A csontritkulás okai
Amint azt fentebb már leírtuk, a csontritkulás kialakulása a legtöbbször a korral járó folyamat, azonban számos olyan eset ismert, amikor valamilyen más betegség idézi elő.
Függetlenül a csontritkulás kiváltó okától, a Dexa vizsgálat minden esetben fel tudja tárni az elváltozás hátterét. Lássuk azonban, hogy az öregedésen felül milyen állapotok segíthetik elő a csontsűrűség csökkenését:
- Hormonális változások: különösen a változó korba lépve a férfiaknál a tesztoszteron, a nőknél pedig az ösztrogén termelődése csökkenésnek indul, ami felgyorsíthatja a csontsejtek pusztulását.
- Pajzsmirigy túlműködés: a hyperthyreosis azt jelenti, hogy túl sok pajzsmirigy hormon kerül a szervezetbe, ami fokozza a csontok lebontását, ezáltal a csontritkulás kialakulásának kockázatát.
- Mellékpajzsmirigy túlműködés: a mellékpajzsmirigy túlműködése (hyperparathyreosis) is negatív hatást gyakorol a csontok állapotára, hiszen mérsékeli a kalcium anyagcseréjét, és a szükséges kalciumot a csontoktól vonja el.
- Cushing-szindróma: a Cushing-szindróma egy olyan endokrin betegség, aminek hatására megnövekszik a szervezetben a mellékvesekéreg által termelt kortizol hormon mennyisége, amely szintén rontja a csontképződési folyamatokat, sőt felgyorsítja a csontpusztulást.
- Cukorbetegség: bár főleg az 1-es típusú cukorbetegségre jellemző a csontszerkezet károsodása, azonban a 2-es típusú diabétesznél is megfigyelték a csontritkulás kialakulásának növekvő kockázatát.
- Mellékvese működési zavar: ha a mellékvese működési zavarának hatására nagy mennyiségű adoszteron kerül a szervezetbe, az a vérnyomás növelése mellett a csontok ásványianyag-tartalmát is csökkenti.
- Táplálkozási zavarok: különösen gyakori, hogy bizonyos táplálkozási zavarok hatására olyan folyamatok indulnak el a szervezeten belül, amelyek jelentős mértékben növelhetik a csontritkulás kialakulásának a kockázatát.
Mi az a Dexa vizsgálat?
A Dexa vizsgálat nem más, mint a csontsűrűség mennyiségének feltárására szolgáló módszer. Segítségével hatékonyan kimutatható a csontok ásványianyag-tartalma, ami elég információval szolgál ahhoz, hogy megállapítható legyen a csontritkulás ténye, sőt fokozata is.
A vizsgálat egy speciális oszteodenzitometriás készülékkel történik, ami a röntgensugárzásra épül. A kérdéses röntgensugarak a vizsgálat során a csontban található kalciumsó mennyiségének függvényében áthatolnak vagy elnyelődnek és ennek mértéke határozza meg a csontsűrűséget.
Minél magasabb a vizsgált csont sűrűsége, annál jobban képes elnyelni a röntgensugárzást, vagyis a látottak alapján pontos kép állítható fel a páciens csontozatáról.
A csontsűrűség mérést, avagy a Dexa vizsgálatot minden esetben olyan pontokon kell elvégezni, ahol jellemzően nagyobb a csonttörés esélye. Ilyen terület példának okáért a csukló, a gerincoszlop vagy a combnyak régiója.
A Dexa vagy más néven kétspektrumú röntgenabszorpciometria jellemzően nagyon csekély sugárterheléssel jár, és a csontok legkisebb mértékű elváltozásait is képes kimutatni.
Mikor ajánlott a Dexa vizsgálat?
A Dexa vizsgálatra nagy általánosságban akkor van szükség, ha csontritkulás gyanúja merül fel a páciensnél, vagy már korábban diagnosztizált kórkép ellenőrzésére van szükség az alkalmazott terápia hatékonyságának érdekében.
A következő esetekben javasolt – akár rendszeres időközönként is – elvégezni a Dexa vizsgálatot:
- Csontritkulásra utaló tünetek esetén, vagyis olyan panaszok tapasztalásakor, mint a gyakori csonttörés, a csontfájdalom, a hátfájás vagy a testmagasság csökkenése.
- A betegség kapcsán nem szabad megfeledkezni a genetikai vonatkozásról, így amennyiben volt már a családban diagnosztizált csontritkulásos eset, a rendszeres Dexa vizsgálat rendkívül fontos.
- Természetesen vannak rizikófaktorok is, amelyek növelhetik a kialakulás kockázatát, így az alkoholizmus, a dohányzás és a nem megfelelő táplálkozás.
- Bizonyos betegségek esetén (cukorbetegség, pajzsmirigy alulműködés, veseproblémák stb.) a rendszeres Dexa vizsgálattal idejekorán feltárható a csontritkulás és megakadályozható a súlyosabb állapot kialakulása.
- Egyes gyógyszerek hatására a csontanyagcsere romolhat. Erre fontos odafigyelni és Dexa vizsgálattal időben megakadályozni az esetleges problémák kialakulását.
- Szervátültetés vagy hosszú ágynyugalmat igénylő betegség esetén szintén lényeges a csontsűrűség rendszeres ellenőrzése.
- Mivel a csontritkulás főként a nőknél gyakori, a változókor elhagyását követően a hölgyeknek éves Dexa vizsgálat javasolt.
- Tej- tejcukor- és gluténérzékenység, illetve azok felszívódási zavarai esetén.
- Crohn betegség mellett, ami szintén rossz hatást gyakorol a csontok állapotára és szerkezetére.
Mikor nem ajánlott a Dexa vizsgálat?
Bár a Dexa vizsgálat alapvetően teljesen veszélytelen, azonban részben a röntgensugárzás miatt vannak olyan esetek, amikor nem ajánlott alkalmazni. Ezek az esetek a következők:
- A kisbaba egészségének megóvása érdekében a Dexa vizsgálat nem javasolt terhes kismamák számára.
- Mivel a sugárzás az anyatejjel is átkerülhet a csecsemő szervezetébe, ezért szoptatós kismamáknak sem ajánlott a csontsűrűség mérés, vagy amennyiben elkerülhetetlen, akkor 24-48 óráig mellőzni kell az anyatej adását.
- A mérési területen elhelyezkedő implantátumok szintén ellehetetlenítik a Dexa vizsgálatot, így ágyéki gerinc- vagy csípőprotézis esetén más módszer javasolt.
- A 35 éven aluli személyeknek csak írásos csontsűrűség vizsgálati beutaló mellett lehet egy évnél gyakrabban elvégezni a vizsgálatot.
- Bizonyos Dexa vizsgálógépek súlykorláttal rendelkeznek, és egy részükkel nem vizsgálhatók a 120 kilogrammnál súlyosabb páciensek.
- Mivel a röntgen kontrasztanyagok módosíthatják az eredményt, ezért amennyiben a vizsgálat előtt 48 órával alkalmaztak a páciensnél ilyent – szájon át vagy intravénásan –, akkor az a csontsűrűség vizsgálat késleltetését indokolja.
Hogyan zajlik a Dexa vizsgálat?
A Dexa vizsgálat azon túl, hogy teljesen fájdalommentes, alig néhány perc alatt elvégezhető. Ehhez nincs szükség másra, minthogy a páciens néhány percig mozdulatlan maradjon, amíg a gép letapogatja a kijelölt testrészt.
Amennyiben az ágyéki gerinc vagy a combcsontok vizsgálata történik, akkor a páciensnek fontos fekvő helyzetben maradnia, a csuklónál azonban ülő testhelyzetben is elvégezhető a képalkotás.
A vizsgálatot követően elkészül a csontsűrűség eredmény, amelyet a megfelelő szakorvos (legyen az reumatológus, belgyógyász vagy nőgyógyász) tud kiértékelni annak érdekében, hogy a csontritkulás diagnózisa felállítható legyen.
A csontsűrűség eredmény értelmezése
A Dexa vizsgálat eredménye annyira összetett, hogy kiértékelése gyakran komoly fejtörést okozhat az emberek számára. A csontsűrűség eredmény értelmezése kapcsán ezért az a legszerencsésebb, ha szakorvosra bízzuk a kiértékelést.
Ettől függetlenül azonban még érdemes tudni, hogy milyen értékek vannak, illetve lehetnek a leleten, és azok mit jelölnek. A legfontosabbak a következők:
- BMD érték jelentése a csontsűrűség eredményen
A BMD értéke valójában az ásványi csontsűrűség mennyiségét mutatja meg, ami a nem és a kor szerint változhat, sőt egyénenként más szemszögből is lehetnek köztük eltérések.
- Z-érték jelentése a csontsűrűség eredményen
A Z-érték azt képes megmutatni a csontsűrűség eredményen, hogy a páciens értékei mennyire különböznek, illetve térnek el a normál mennyiségtől, tehát a nagy átlaghoz mért eltérés mutatható ki vele.
- T-érték jelentése a csontsűrűség eredményen
A T-érték ezzel szemben azt mutatja meg, hogy a kapott eredmény konkrétan mennyire tér el a csúcscsonttömegtől, vagyis az optimális csonttömeghez viszonyítva mekkora a különbség.
- S-érték jelentése a csontsűrűség eredményen
Az S-érték minden esetben azt mutatja, hogy a páciens csontozata milyen állapotban van a fiatalkori csontrendszerhez viszonyítva.
A csontsűrűség eredmény értelmezése a WHO sztenderdjei alapján
A csontsűrűség vizsgálaton kapott eredmények kiértékelése és meghatározása minden esetben az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott sztenderdek alapján történik:
- A csontsűrűség eredmény 0: a páciensnél minden rendben található, azaz pontosan akkora a csontok sűrűsége, mint amennyi szükséges.
- A csontsűrűség eredmény -1 és +1 közé esik: ilyenkor már tapasztalható némi eltérés, de az még normál keretek között áll.
- A csontsűrűség eredmény -2,5 és -1 közé esik: ez az eredmény azt jelenti, hogy a páciensnél a csontok sűrűsége már alacsony.
- A csontsűrűség eredmény -2,5: ennél az értéknél lehet határozottan megállapítani a csontritkulás tényét.
Bár a csontsűrűség eredmény értelmezése már önmagában is diagnosztikai értékkel bír, azonban szinte minden esetben készítenek hozzá laborvizsgálatot, hogy a két eredmény összevetésével állítsák fel a diagnózist, illetve a szükséges terápiát.
Milyen problémák feltárására ad lehetőséget a Dexa vizsgálat?
Csontritkulás
A legtöbb esetben a csontritkulás az, amivel kapcsolatban a Dexa vizsgálat különösen hatékony megoldás lehet a diagnózis tekintetében.
Legyen szó akár konkrétan a csontritkulásról (osteoporosis), akár csökkent csontsűrűségről (osteopenia), a csontok ásványianyag-tartalmának meghatározása elengedhetetlen az elváltozások feltárásához.
Csontminőség változás
Az életmódból vagy bizonyos egészségügyi állapotokból fakadóan, illetve egyes gyógyszerek szedésekor fontos lehet a csontminőség változásának ellenőrzése, amire a Dexa vizsgálat szintén nagyon jó alternatívát kínál.
A csontminőség ugyanis külső és belső hatásra is meg tud változni, így állhatnak a háttérben nőgyógyászati eltérések, hormonális vagy endokrin problémák, de például a tartós szteroid-kezelések hatásaként egyaránt szükség lehet rá.
Töréskockázat elemzése
Mivel a csontsűrűség alapvetően meghatározza a csonttörések kialakulásának valószínűségét, ezért a Dexa vizsgálattal az orvosok a töréskockázatot is képesek elemezni.
Ez azért nagyon fontos, mert amennyiben a töréskockázat elemzés magas rizikófaktort mutat, akkor megelőző kezelésekre lehet szükség.
A csonttörési rizikó elemzése vagy becslése kapcsán a WHO kidolgozott egy külön becslési kérdőívet is (ez az úgynevezett FRAX), ami a Dexa vizsgálattal kiegészülve nagyon pontos eredményeket kínál.
Mi a teendő, ha a Dexa vizsgálat eredménye eltérést mutat?
Amennyiben a csontsűrűség eredmény értelmezése alapján az orvosok eltérést tapasztalnak, azaz diagnosztizálható a csontritkulás, akkor mielőbb el kell kezdeni a kapcsolódó terápiát.
A csontritkulás kezelése
A csontritkulás terápia nagyon összetett és átfogó megközelítést igényel, hiszen nemcsak az a cél ilyenkor, hogy maga a folyamat, a csontsűrűség csökkenése megállításra kerüljön, hanem az is, hogy a csontok újra megerősödjenek, és a törések megelőzhetővé váljanak.
Emiatt a csontritkulás kezelése minden esetben személyre szabott módon történik, hiszen figyelembe kell venni hozzá a páciens állapotát, életkorát, sőt még az egyéb egészségügyi problémáit is.
A csontritkulás terápia 3 alapvető eleme
- Megfelelő étrend
Ha a Dexa vizsgálat eredménye alapján csontritkulás diagnosztizálható a páciensnél, akkor az első és legfontosabb a megfelelő étrend kialakítása. Lényeges például minél több kalciumot és D-vitamint bevinni a szervezetbe, amelyek elengedhetetlenek a csontok egészségéhez.
Ez történhet általános étrend kiegészítőkkel, de természetesen a megfelelő táplálékokkal is. Lényeges, hogy mindkettő jelen legyen az étrendben, mert a kalcium önmagában nem elég, a megfelelő felszívódását a D-vitamin teszi lehetővé.
- Gyógyszeres kezelés
Természetesen a gyógyszeres kezelés is nagyon fontos a csontritkulás terápia kapcsán. A modern orvostudománynak köszönhetően a legkülönfélébb készítmények állnak a páciensek rendelkezésére.
Céljuk, hogy mérsékeljék a csontok lebontását és serkentsék azok építését. Gyakran kapnak a páciensek ebből a célból biszfoszfonátokat, amelyek lassítják a csontok lebomlását, míg máskor a hormonpótló terápiák vagy a parathormon-analógok segíthetnek.
A legújabb terápiás módszerek közül mindenképpen kiemelendők az antitest-alapú kezelések, amelyek képesek specifikusan gátolni a csontok lebontásáért felelős sejtek munkáját.
- Rendszeres testmozgás
Végül, de nem utolsó sorban a csontritkulás terápia kapcsán kiemelkedően fontos a páciens részéről a rendszeres testmozgás, különös tekintettel a célzott gyógytornára, illetve a csontok erősítését szolgáló gyakorlatokra.
Szükség lehet ilyenkor kisebb súlyok emelésére és hordozására, valamint egyensúlyt fejlesztő tréningekre, amelyek több szempontból is segítenek a csontok állapotának javításában, valamint a csonttörések megelőzésében egyaránt.
A Dexa vizsgálat mellett elérhető egyéb módszerek a csontsűrűség mérésére
Bár a csontsűrűség mérésének a Dexa vizsgálat a leghatékonyabb módja, azonban vannak más módszerek is, amelyek alkalmasak lehetnek ilyen célzattal.
QCT (kvantitatív computertomográfia)
A kvantitatív computertomográfia szintén egy röntgentechnológiára épülő megoldás, ami azt a célt szolgálja, hogy a csontokról rétegfelvételeket lehessen készíteni.
Ezek alapján egy kapcsolódó szoftver képes kiszámítani a csontok sűrűségét. Részletes módszer, azonban sokkal magasabb sugárterheléssel jár, mint a Dexa vizsgálat.
Kvantitatív ultrahangvizsgálat
A kvantitatív ultrahangvizsgálat során jellemzően a sarok és az ujjcsont szöveteit ellenőrzik ultrahang segítségével. Alkalmazásakor azt figyelik, hogy a csontozat milyen mértékben veri vissza vagy gyengíti el az ultrahang hullámait.
Előnye, hogy egyáltalán nem jár sugárterheléssel, azonban diagnosztikai célra a Dexa vizsgálattal ellentétben nem alkalmas, inkább csak szűrésre használható.
A Dexa vizsgálat előnyei
Pontos eredmények
A Dexa vizsgálat kapcsán a legfontosabb előny, hogy rendkívül pontos méréseket nyújt a csontsűrűséggel kapcsolatban. A röntgensugarak lehetővé teszik, hogy különbséget lehessen tenni a csontos és nem csontos szövetek között, így rendkívül precíz kép kapható a csontozat állapotáról.
Alacsony sugárdózis
A hagyományos röntgennel ellentétben a Dexa vizsgálat rendkívül alacsony sugárterheléssel jár. Így nemcsak biztonságos eljárás, de mindemellett ismételhetősége miatt sem kell aggódnunk.
Gyors és fájdalommentes
Mivel egy képalkotó módszerről van szó, a Dexa vizsgálat nemcsak gyors, hanem egyben fájdalommentes eljárásmód is. Mindössze néhány perc alatt elvégezhető, a páciensek közben feküdhetnek vagy ülhetnek és semmilyen kellemetlenséget nem tapasztalnak.
Diagnózis nagyon korai stádiumban is
Jelentős előny a Dexa kapcsán, hogy már nagyon korai stádiumban is felismerhető a segítségével a csontritkulás, ami azért olyan fontos, mert minél előbb elkezdődhet a kapcsolódó kezelés, annál jobb eredmények érhetők el.
Testösszetétel elemzés
A modern Dexa készülékek többségére jellemző, hogy nemcsak a csontsűrűség mérésére alkalmasak, hanem a test zsír- és izomtömegének elemzése is elvégezhető a segítségükkel.
Ez különösen fontos lehet olyan esetekben, ha az egészséges testösszetétel fenntartása a cél, esetleg bizonyos egészségügyi állapotok, illetve táplálkozási zavarok diagnosztizálására van szükség.
Gyakran ismételt kérdések a Dexa vizsgálatról
Milyen korosztálynak javasolt a Dexa vizsgálat?
A Dexa vizsgálat elvégzését alapesetben 50 éves kor felett javasolják rendszeres időközönként, hiszen ilyenkor már mindkét nem esetén felmerülhetnek olyan rizikófaktorok, amelyek elősegíthetik a csontritkulás kialakulását.
Természetesen ez csak a prevenciós jellegű Dexa vizsgálatra igaz, hiszen előfordulhat, hogy a csontsűrűség mérésére sokkal korábban szükség lehet, amennyiben valakinél idejekorán felmerül a csontritkulás kialakulásának a lehetősége.
Milyen előkészületeket igényel a Dexa vizsgálat?
Általánosságban a Dexa vizsgálat egyáltalán nem igényel komolyabb előkészületeket, de jellegéből fakadóan azért nem árt betartani néhány szabályt.
A vizsgálat előtt például elengedhetetlen, hogy a páciens eltávolítsa az összes fémtartalmú kiegészítőt, így például az ékszereket, a piercingeket, de érdemes óra és melltartó nélkül érkezni a vizsgálatra a röntgensugárzás miatt.
Nincs szükség arra, hogy a Dexa vizsgálat előtt a páciensek diétázzanak, lehet enni és inni is, azonban legalább 24 órával előtte a kalciumban gazdag ételeket ajánlott kerülni.
Mennyire megbízható a Dexa vizsgálat?
A Dexa jelenleg az egyik legpontosabb módszer a csontsűrűség megállapításához, illetve a csontok állapotának feltárásához.
Ennek ellenére azonban vannak olyan körülmények, amelyek a mérést negatívan befolyásolhatják vagy megzavarhatják. Ilyen például az is, ha a vizsgált csont korábban eltörött vagy a csigolyákon jelentős meszes lerakódás tapasztalható.
Nagyon fontos a Dexa vizsgálat előtt tájékoztatni a kezelőorvost, illetve a képalkotást végző személyzetet, hogy rendelkezünk-e beültetett fémimplantátumokkal, hiszen ezek szintén alaposan befolyásolhatják a mérést.
Ha a csigolyák méréséről van szó, azt nemcsak meszesedésük, hanem a röntgen- vagy CT kontrasztanyagok is megzavarhatják. Ilyen esetekben a Dexa vizsgálatot néhány napig el kell halasztani.
Van olyan eset, amikor nem alkalmazható a Dexa vizsgálat?
Mivel a Dexa vizsgálat alapját a röntgensugárzás adja, ezért terhes vagy szoptatós kismamák esetén nem végezhető el. Ezen felül a gyomor- és bélrendszerben megmaradt röntgen- és CT-kontrasztanyagok, illetve az esetleges sugárzó izotóp jelenléte a szervezetben is kizáró tényező.
Szintén a vizsgálatot akadályozza, ha a páciens testi adottságai nem teszik lehetővé a gép alkalmazását. Kizáró tényező lehet például a jelentős túlsúly, de a testmagasság is bizonyos esetekben.
Milyen időközönként ismételhető a Dexa vizsgálat?
A Dexa vizsgálat ismételhetősége számos tényezőtől függ. Ilyen például a csontritkulás mértéke, valamint az alkalmazott kezelés, amelyek alapján a szakorvos – általában reumatológus – ítéli meg a vizsgálat megismétlését.
Normál esetben a csontsűrűség mérésére prevenciós jelleggel hároméves ciklusokban van szükség, de enyhe csontritkulás esetén kétévente, súlyosabb esetekben vagy az alkalmazott terápia követésének érdekében évente érdemes ismételni a vizsgálatot.
Mivel a Dexa nagyon alacsony sugárterheléssel jár – jóval alacsonyabb, mint más röntgenvizsgálatoknál –, ezért emiatt sem kell aggódniuk a pácienseknek.
Fontos tudnivaló azonban, hogy más képalkotó vizsgálatokkal ellentétben a Dexát az eredmények összehasonlíthatósága érdekében ajánlott mindig ugyanazon a berendezésen végezni.
Kell-e beutaló a Dexa vizsgálatra?
Amennyiben valaki államilag finanszírozott csontsűrűség-vizsgálatot szeretne igénybe venni, akkor ahhoz szakorvosi beutalóra van szükség reumatológustól, belgyógyásztól, nőgyógyásztól vagy endokrinológustól.
A Dexa vizsgálat azonban már egyre több magánegészségügyi intézményben is elérhető, ahol természetesen nincs szükség beutalóra, elegendő hozzá az orvosi javaslat, illetve a korábbi vizsgálatok leletei a csontsűrűség eredmény értelmezéséhez.
Mit jelent az ODM?
Az ODM nem más, mint az oszteodenzitometria, avagy a csontsűrűség mérés szaknyelvi elnevezésének rövidítése.
Mire kell figyelni a Dexa vizsgálat után?
A Dexa vizsgálatot követően a páciensnek semmilyen egyéb teendője nincs, elvégzése után rögtön vissza lehet térni a hétköznapi rutinhoz.
Amennyiben a csontsűrűség eredmény értelmezése közben megállapítható vagy feltételezhető a csontritkulás ténye, akkor a vizsgálatot követően mindenképpen egyeztetni kell a kezelőorvossal, hiszen laborvizsgálatra, sőt röntgenvizsgálatra is szükség lehet.
Fájdalmas a Dexa vizsgálat?
Mivel a Dexa vizsgálat egyfajta képalkotó diagnosztika, ezért semmilyen fájdalommal vagy kellemetlenséggel sem jár.
