A GOT érték (vagy más nevén AST, SGOT) az egyik legfontosabb marker, ha a májfunkció vizsgálatára van szükség.
A glutamát-oxálacetát-transzamináz egy a májban található enzim. Ha a májsejtek károsodnak, a nagy mennyiségben a véráramba kerül, ott megnövekszik a koncentrációja, ami bizonyos esetekben májkárosodás kialakulására utalhat.
Önmagában nem rendelkezik diagnosztikai értékkel, de a GPT, a bilirubin vagy éppen az alkalikus foszfatáz eredményeivel együtt már könnyedén feltárható vele a máj betegsége.
Mivel a megváltozott GOT érték kezdetben nem mindig okoz egyértelmű tüneteket, ezért nemcsak célzottan, hanem prevenciós jelleggel is ajánlott évente legalább egyszer ellenőrizni a mennyiségét a szervezetben.
A nagyrutin vérkép egyik paramétere, ezért egy nagyrutin laborvizsgálat is ideális választás hozzá. Ha szeretné ellenőrizni a GOT/AST szintjét: laborvizsgálat Budapesten.
GOT, SGOT, AST, ASAT, AAT
A GOT érték elnevezése laboronként és régiónként eltérhet egymástól. A leggyakrabban az SGOT és az AST rövidítéseket alkalmazzák a leleten, így ha ezeket látjuk, azok kivétel nélkül ugyanazt takarják.
Magyarországon főleg a GOT használatos, de az angolszász országokban például inkább az SGOT és az AST elnevezés a gyakoribb, azonban az ASAT és az AAT nevek is előfordulhatnak ugyanannak a májenzimnek a vizsgálatakor.
Miért fontos a GOT érték meghatározása?
A GOT teszt segítséget nyújthat a kezelőorvosunknak a májkárosodás, illetve más májbetegségek diagnosztizálásában.
Amint azt már a bevezetőben is leírtuk, amennyiben a máj sejtjei károsodnak, akkor a GOT enzimek a vérbe kerülnek, ami vérvizsgálattal mutatható ki.
Ha a GOT érték magas, akkor az eredmények alapján a májfunkció romlásáról beszélhetünk, illetve olyan betegségről, ami negatívan befolyásolja a máj működését. Ilyen többek között a hepatitis C.
Tudni kell ugyanakkor, hogy a GOT/AST nemcsak a májban termelődik, illetve található meg, hanem más szervekben is, így a vesében, az izmokban, a szívben vagy az agyban.
Ezek közül bármelyik terület sérült vagy betegedett meg, az minden esetben magas GOT értéket eredményez. Példának okáért egy szívroham után vagy egy komolyabb izomsérülést követően is ez tapasztalható a vérvizsgálat eredményén.
Ezért lehet fontos a májfunkció működése során más értékeket is meghatározni a vérben, mint amilyen például az ALT, ami egy másik fontos májenzim és a GOT-től eltérően a májban található a legnagyobb koncentrációban.
Az ALT érték és a GOT érték együttesen tudják a leghatékonyabban megmutatni a májkárosodás mértékét.
Természetesen ezek a markerek nemcsak betegségek diagnosztizálásában segíthetik az orvosokat, hanem abban is, hogy mennyire hatékony egy már feltárt májbetegség kezelése.
Az alacsony, a normál és a magas GOT érték
A vérvizsgálat során a GOT értéket az orvosok alacsony, normál és magas kategóriákba sorolják. Mivel az egyes laborok között eltérések lehetnek a minták elemzésekor, ezért érdemes mindig az adott központ irányadó értékeit figyelembe venni a lelet kiértékelésekor.
Ezen felül az egyes tartományok kortól, nemtől, súlytól, sőt még rassztól függően is változhatnak.
A GOT/AST szint mérésekor általában U/l vagy NE/l mértékegységet alkalmaznak. Az általános referenciaértékek a következők, de hangsúlyozzuk még egyszer, ezek a számok laboronként eltérhetnek egymástól:
| Felnőtt férfiak | Felnőtt nők | Gyermekek | |
| Alacsony GOT | kevesebb mint 40 U/l | kevesebb mint 35 U/l | kevesebb mint 10 NE/l |
| Normál GOT | 40 U/l vagy mérsékelten magasabb | 35 U/l vagy mérsékelten magasabb | 10-40 NE/l között |
| Magas GOT | 40 U/l-nél magasabb | 35 U/l-nél magasabb | 40 NE/l-nél magasabb |
Bár a fenti táblázat fontos iránymutató, azonban tudni kell, hogy amennyiben az értékek például egy felnőtt embernél 40 U/l-nél csak kicsivel magasabbak, az még nem feltétlenül ad okot az aggodalomra.
A GOT érték akkor veszélyesen magas, ha már eléri vagy meghaladja az 1000 U/l értéket a véreredményen. Ez jellemzően már a májkárosodás vagy a hepatitis jele.
Milyen okai lehetnek, ha a GOT érték magas?
A magas GOT/AST értéknek számos oka lehet. Amint az imént is említettük, a nagyon magas AST szint általában valamilyen előrehaladott májkárosodást jelez, de gyakori az akut hepatitis esetén is.
Ezen felül a következő esetekben növekedhet meg a mértéke a szervezetben:
– krónikus hepatitis;
– májrák;
– májzsugor (cirrózis);
– a túlzott alkoholfogyasztásból fakadó májproblémák;
– kolesztázis, vagyis az epeáramlás csökkenése;
– a szív, a vese, a csontozat vagy az izmok károsodása;
– ritkább esetben mononukleózis.
Milyen okai lehetnek, ha a GOT érték alacsony?
Nemcsak a magas, hanem az alacsony GOT értékre is nagyon fontos odafigyelni, hiszen a háttérben akár súlyosabb állapotok is megfigyelhetők. A következő esetekben fordulhat elő:
– B6-vitamin hiány;
– vesebetegség;
– autoimmun folyamatok;
– genetikai betegségek;
– rákos elváltozások;
– de bizonyos májbetegségek egyaránt előidézhetik.
A magas GOT/AST szint és a terhesség
A GOT szintet nagyon sok külső tényező befolyásolhatja, így például különböző gyógyszerek vagy méreganyagok hatására is kialakulhat, de tudni kell, hogy a terhesség egyaránt megemelheti a vérben a kérdéses enzim mértékét.
Különösen a harmadik trimeszterben fordulhat elő, ami minden esetben további vizsgálatok elvégzését indokolja.
Mit jelent, ha az ALT és a GOT szint egyaránt magas?
A magas GOT/AST szint önmagában nem minden esetben jelent egészségügyi problémát. Emiatt más markerek ellenőrzésére is szükség lehet a háttérben meghúzódó folyamatok feltárása érdekében. Ilyen például az ALT érték, ami egy másik fontos májenzim.
Amennyiben a vérkép alapján az ALT és a GOT érték egyaránt magasabb, mint a normál szint, az minden esetben májproblémára utal.
Ha viszont az ALT szintje normális, csak a GOT érték magas, akkor a legtöbbször a májon kívüli egészségügyi probléma állhat a háttérben.
Hogyan készüljünk fel a GOT érték vizsgálatára?
A GOT értéket egy egyszerű vérvizsgálattal lehet meghatározni, ami alapvetően nem igényel különösebb előkészületeket.
Mivel azonban jellemzően nagyrutin vizsgálat részeként végzik – vagy célzottan –, érdemes reggeli időpontra kérni a tesztet és éhgyomorral elvégeztetni, hogy a testünkben zajló más értékeket és folyamatokat egyaránt fel lehessen tárni.
Fontos továbbá, hogy a vérvétel előtt ne vegyük be vényköteles gyógyszereinket. Amennyiben ezt nem tudjuk elkerülni, akkor erről mindenképpen tájékoztassuk kezelőorvosunkat, hiszen az értékeket ennek függvényében kell értékelni.
Ezen felül ajánlott sok folyadékot – kizárólag tiszta vizet – fogyasztani annak érdekében, hogy a szervezetünk kellően hidratált maradjon, hiszen ez megkönnyíti a vérvételt.
Érdemes továbbá olyan ruházatban érkezni a vérvételre, ami lehetővé teszi, hogy a karjainkat szabaddá tegyük, hiszen a GOT érték meghatározásához alkarból vett vénás vérre van szükség.
Ha kizárólag a GOT/AST érték a fontos
Amennyiben kizárólag a GOT/AST érték meghatározásából történik a vérvizsgálat – például a páciens állapotának vagy a kezelés hatékonyságának ellenőrzése céljából, akkor nem szükséges éhgyomri vérvétel.
Az elfogyasztott ételek ugyanis nem befolyásolják a véreredményt, de a szedett gyógyszerekről és étrend-kiegészítőkről ilyenkor is tájékoztatni kell a kezelőorvost, hiszen ezek már hatással lehetnek a kérdéses enzim mértékére.
Vannak kockázatai a GOT vizsgálatnak?
Mivel a GOT érték ellenőrzése egyszerű vérvizsgálattal történik, ezért ennek egyáltalán nincs kockázata. A vérvétel helyén természetesen tapasztalható némi véraláfutás és minimális fájdalom, de a legtöbbször ez minden, amit a páciens utólag tapasztal.
Az egészségügyi szakemberek a vérvétel helyét természetesen kötéssel látják el, így a legtöbbször nem tapasztalható utólagos vérzés sem. A vizsgálat után nyugodtan lehet enni, inni és ha a páciens nem tapasztal szokatlan tüneteket, akkor vezetni is.
Milyen extra vizsgálatokra lehet szükség magas GOT érték esetén?
A magas GOT/AST önmagában nem elegendő a diagnózis felállításához, így előfordulhat, hogy további vizsgálatokra, újabb vérvételre vagy képalkotásra lesz szükség a pontosabb beazonosításhoz.
A legtöbbször a következő teszteket kérheti kezelőorvosunk:
– ALT teszt: segít a GOT értékkel együtt a májprobléma feltárásában.
– Trombocita teszt: ha a szervezetben túl alacsony a vérlemezkék szintje, az terhes nőknél HELLP-szindrómára utalhat a magas GOT/AST mellett.
– Véralvadás panel: ezzel az értékkel is lehetőség van pontosítani a máj állapotának diagnózisát az általa termelt fehérjék működésének mérésével.
– Átfogó metabolikus panel: a máj mellett segít a vesék állapotának feltárásában, de megmutatja az elektrolit szintjét is a szervezetben.
– Bilirubin teszt: a bilirubin szintje szintén a máj állapotát tudja vizsgálni, hiszen ez a melléktermék akkor keletkezik, amikor a szerv lebontja a vörösvérsejteket.
– Glükóz teszt: azért van szükség rá, mert a túl alacsony vagy túl magas vércukorszint is lehet a májbetegség jele.
– Vírusvizsgálat: hepatitis-gyanú esetén segíti az orvost a diagnosztizálásban.
– Ultrahang vizsgálat: az ultrahang segítségével alaposabban ellenőrizhető a máj fizikai állapota.
– Biopszia: ha fennáll a májrák veszélye, akkor az orvosoknak szövettani mintavételre is szükségük lehet.
Hogyan csökkenthető a magas GOT szint?
A magas GOT szint csökkentéséhez minden esetben fel kell tárni a háttérben meghúzódó okokat, és a kiváltó betegség kezelésével lehet biztosítani az érték normalizálását.
Előfordulhat azonban, hogy a GOT/AST szint mögött nincs még konkrét betegség. Ilyenkor a májenzimek csökkentése érdekében a kezelőorvos szigorú életmódváltást javasol a páciens számára. Ennek a legfőbb elemei a következők:
– az alkoholfogyasztás korlátozása vagy teljes kerülése;
– az egészséges, májkímélő étrend bevezetése;
– rendszeres testmozgás, szükség szerint fogyás;
– a dohányzás elhagyása.
Milyen tünetek indokolhatják a GOT szint ellenőrzését?
Bár a GOT szint ellenőrzését ajánlott a rutinvizsgálatok részeként is elvégezni rendszeres időközönként, azonban vannak olyan tünetek, amelyek indokolttá tehetik a vérvételt.
Nagyon fontos, hogy a megnövekvő GOT/AST érték önmagában sokszor nem okoz panaszokat, de amennyiben az alábbi tüneteket tapasztaljuk, érdemes vérvételt kérni:
– tartós étvágytalanság;
– fáradékonyság és gyengeségérzet;
– gyakori hányinger és hányás;
– állandó bőrviszketés;
– sötét színű vizelet és világos színű széklet;
– a bőr vagy a szemfehérje sárgulása;
– hasi fájdalom vagy duzzanat;
– gyakran duzzadó lábak és bokák.
Megelőzhető-e a magas GOT szint kialakulása?
A magas GOT szint kockázati tényezői bizonyos esetekben nem befolyásolhatók, azaz a páciens nem tud változtatni rajtuk. Különösen igaz ez olyan esetekben, amikor már kialakult májbetegség vagy diabétesz lett diagnosztizálva.
Ilyen esetekben az orvosok nyújtanak segítséget. Más kockázati tényezők azonban minimalizálhatók, így például az alkoholfogyasztás csökkentésével vagy bizonyos gyógyszerek leváltásával és elhagyásával sokat tehetünk a megelőzésért.
Kutatás igazolja továbbá, hogy a magas GOT szint kialakulása megelőzhető a fizikai aktivitás növelésével, ami a krónikus májbetegség kockázatát is mérsékelheti.
Készültek továbbá olyan tanulmányok, amelyek szerint a zöldségbevitel növelésével szintén csökkenthető a megnövekedett GOT.
Források:
https://www.verywellhealth.com/ast-sgot-8411027
https://www.healthline.com/health/sgot-test
https://www.medicalnewstoday.com/articles/320982
https://www.hepatitis.va.gov/hcv/patient/diagnosis/labtests-AST.asp
